2011. április 29., péntek

Kínai kocsmológia vol.5. - 酒文化

A kínai kocsmológia eleddig pusztán sörcentrikus elukubrációk formájában képviseltette magát, mindazáltal Kína tradicionális alkoholkultúrájára a malátaszörp kevésbé súlyos bullával nehezedik, ergo elkanyarodunk az alapkövekhez.

Egészen a kínai civilizáció hajnalához, hiszen már a legelső szertartásokat - kivált a fontosabbakat -is alkoholtartalmú párlatok kísérték. Az elkövetkező hosszú századok folyamán különböző fajtájú alkoholos italneműk, illetve szeszfőzési módszerek fejlődtek ki, valamint a lepárlás is egyre kifinomultabbá vált. Ezzel párhuzamosan a szokások, és a kultúra élénk részévé váltak egyúttal.

Na mármost tudniillik a piának Kínában mélyebbre nyúló története van, mint a teának. (Punktum). Mint ahogy tanúvallomást tesz erről az 1986-ban Hé​nán​ tartományban talált több, mint háromezer évesre datált kancsó, és a benne lévő szeszfőzet.

Az ital tehát végigkíséri a kínai történelmet, vegyük mindjárt példaként a költőket: Táo​ Yuān​míng​ (陶渊明), a Három királyság korabeli Jin-dinasztia prominens irodalmára olyan szinten alkoholszimpatizáns volt, hogy egy napot nem bírt volna nélküle. Vagy éppen a Tang-dinasztia költőnagysága, Lǐ​ Bái​ (李白) egy kis rásegítés után száz költeményt szült(汁酒诗百篇), mi több minél részegebb volt, annál jobb verseket írt. Viszont időnként a héroszok is erősre itták magukat: Wǔ​ Sōng​ (武松), a Sòng​-dinasztia Liáng​shān​bó​-ból (梁山泊) való hős haramiája (Vízparti történet megvan?) tizennyolc serlegnyi italt adagolt be magának egyhuzamban, majd hirtelen felindulásból puszta kézzel való tigrisölést követett el.

A kínai szó az italra - jiǔ​ (酒) - egy eléggé általános fogalom, és valamennyi alkoholtartalmú főzetet jelentéstartományába foglal, a sörtől - píjiǔ​​ (啤酒) a rövidig (csak simán jiǔ​-nak illetik), vagy éppen a borig pú​tao​jiǔ​ - (葡萄酒). Az első gabonapárlatok a legendák szerint már négyezer éve is mosolyra fakasztották felhasználóikat. S mint minden fontosabb dolog Kínában, a földműveléstől a könyvnyomtatásig természetesen egy-egy konkrét személy - kultúrhérosz - nevéhez fűzhető. Nincs ez másképp a piával sem, a mitikus Xia-dinasztiabeli Yǔ​ (禹) király felesége(!) találta fel.

Akárhogy is, Kína az első civilizációk között tudható, akik italként kezelték az alkoholt, illetőleg az alkoholos tartalmú megoldásokat. Hogy tetézzem a dinasztikus zűrzavart, máris a Shang-dinasztiáig (amiről csak annyit érdemes tudni, hogy a Xia-val ellentétben első bizonyítottan létező dinasztia), az i.e. XVIII-XI. századig ugrunk, hol is már igen széles körben elterjedt a gabonafélék italformátumba való transzformálása. A csontokon és teknőcpáncélokon fennmaradt feljegyzések (甲骨文), valamint az egyes bronztárgyak világosan tudtunkra adják, hogy már a Shang-éra emberei közt igen nagy népszerűségnek örvendett az ital, továbbá igen nagy szerepet játszott az őskultuszban is egyszersmind.

Sok más egyéb mellett a Tang-dinasztia az alkoholkészítés aranykora is volt, kivált hogy a nép körében is ismertté váltak az alkoholkészítési módszerek. Ennélfogva népszokások részévé is vált, példának okáért mikor a lányok feleségül mentek, a hozomány részéhez tartozott a pia is. A hú (胡) nemzetiségbéliek italboltokat nyitottak a fővárosban, Chang'an-ban, hogy a nyugati régiókat elláthassák, a Yuan-dinasztia piacain pediglen már ipari méretekben folyt a pia-kereskedelem.

A hagyományos kínai piáknak - az elkészítési eljárásból adóadóan - két fő csoportja van. Először is a ​​ huángjiǔ (黄酒) "sárga likőr", [a huáng amúgy nem teljesen sárgát, inkább sárgás-barnás színt jelöl, pont olyasmit, mint amilyennel az ital rendelkezik, ami egyben hírnevét is adja] mely szintén ezredéves hagyományokkal bír, alkoholtartalma alacsony, 15% körül mozog, kis mértékben gyógyszer, nagymértékben orvosság, vagyis afféle gyógyászati (keserű)likőrként alkalmazták. Búzából, kölesből, de legfőképpen rizsből készítik. A lepárlási procedúrát követően kellemes aromájú, és minden él nélküli édeskés ízvilágú szesz tárul elénk. Hidegen, vagy felforrósítva egyaránt fogyasztható, mindemellett a kínai kulinária sem nélkülözi( utóbbi a 料酒). A leghíresebb huángjiǔ a Zhè​jiāng​-i ​Shàoxīng​ (绍兴), a Shān​dōng​-i ​Jímò​ (即墨), valamint a Fújiàn​​-i ​Chēngāng ​(沉缸) városából származik. Megkülönböztethetünk szárazat (干), hol a cukortartalom nem több 1%-nál, ilyen példának okáért a Shào​xīng-i Yuán​hóngjiǔ​ (元红酒). Félszáraz (半干), a cukortartalom 1-3% között ingadozik, igen sokáig eltartható, Kína huángjiǔ-exportjának nagy hányada félszáraz. Ilyen a Jiā​fànjiǔ​ (加饭酒) - "rizst hozzáadott likőr", melynél a fermentáció során nagyobb mértékben adnak hozzá rizst. Családi eseményeken - születés, eljegyzés, temetés - közkedvelt. Félédes (半甜), 3-10% közötti cukortartalommal, minél tovább tárolt, annál sötétebb szín jellemzi, bár tartósabb elraktározásra nemigen alkalmas. Legjobb példa rá a Shào​xīng-i specialitás, a Shàn​niàng​jiǔ​ (善酿酒). Édes (甜), 10-20%-os cukortartalom, úgymint a Fēng​gāng​jiǔ​ (封缸酒), a tradicionális elkészítési eljárásnak köszönhetően az év bármely szakaszában elkészíthető. Extra-édes (浓甜), a cukortartalom 20%-os, vagy annál több, ilyen a Xiāng​xuě​jiǔ​ (香雪酒) is.

A másik nagy csoportosulást pediglen a báijiǔ(白酒) "fehér likőr" [avagy alternatív elnevezésben shāo​jiǔ​ 燒酒, a Tang-dinasztia egy igen híres báijiǔ​-ja végett] képzi, mely Kína unikális röviditala, készülhet kukoricából, búzából, rizsből, cirokból. Alkoholfoka igen magas, 55-65% közötti, s leginkább Dél-Kínában termelik. Felmelegítve, vagy szobahőmérsékleten tálalható, üveg vagy porcelánkancsóban, illetőleg shot-pohárkákban, kupicában. Egyik leghíresebb és legdrágább fajta a Wǔ​liáng​yè​ (五粮液), melynek ára csillagászati összeget ölthet. Közkedveltebb fő változatai - az eljárási különbségekből fakadó karakterisztikusság, illetőleg az aroma alapján: jiàngxiāng (香), pácolt ételek (醬菜) mellé tökéletes választás lehet. Nóngxiāng vagy lúxīang (/), édeskés, mintegy olajos textúrájú, mint az előbb említett Sìchuān provinciabéli Yíbīn (宜宾) város Wǔ​liáng​yè​-je. Qīng​xiāng​ vagy fēnxiāng (清香/), mely kellemetes, könnyedebb, szárazabb fajta. Mǐ xiāng (香), hosszú történelemmel bíró fajta, melynek jellegzetessége a Rhizopus nemzetségbe tartozó gombák felhasználása az erjesztés során. Jeles képviselője a Guìlín​​-i Sān​huā​jiǔ​ (三花酒). Fēng xiāng (蜂), mézaromájú kivitel, ekképp édeskés ízvilágú. Jiānxiāng vagy fùxiāng (兼/), a jiàngxiāng, nóngxiāng valamint a fēnxiāng egyfajta kombinációja, legismertebb reprezentánsa a Xī​fèng​jiǔ​ (西凤酒). A báijiǔ ​nevezetes típusai: Fénjiǔ (汾酒), mely a a Déli- és Északi-dinasztiák koráig nyúlik vissza, s az eredeti kínai báijiǔ, mely cirokból készül. Alkoholfoka: 63-65%. Èrguōtóu (), erős, olcsó, ergo a kékgallérosok bálványa Észak-, illetve Északkelet-Kínában, par exemple Peking kommersz piájának számít, kivált a Hóng xīng (红星) márkájú. Máotái (茅台): talán Kína legismertebb piája, a déli Guì​zhōu​ tartomány Máotái városában termelik. Az Usquebaugh és aquavit mellett a máotái-t a világ három híres italának tartották anno. Az 1915-ös panamai világkiállításon lett szó szerint világhírű, hol is Kína máotái-jal jelent meg, ám az amerikai szervezők nem tartották eléggé attraktívnak a sárga porcelánkancsót - melyben tárolták -, így megtagadták a részvételét. A legenda szerint nem meglepően eléggé bepöccent a kínai delegáció, és igen vad viták bontakoztak ki, minek eredményeként földhöz vágódott egy üveg máotái, s a széttört üvegből kiáramló mesés aroma balzsamozta körbe a jelenlévőket, kik úgy elbűvölődtek, hogy azonmód aranyéremmel jutalmazták a nedűt. Emellett Máo​ is természetszerűleg máotái-jal kínálta Nixon-t kínai látogatása során, és állítólag Kissinger megjegyezte Dèng​ Xiǎo​píng​-nek, hogy "amíg van elég máotái, addig bármilyen problémát meg tudunk oldani". Egyébiránt 54-55%-os. Gāoliángjiǔ (高粱酒): gāoliáng alatt a cirok egy bizonyos fajtája értendő, Dà​zhí​gū (大直沽)​, Tiān​jīn​-től keletre lokalizálódó városban tűnt fel először, még a Míng​-dinasztia korában. Ma leginkább Taiwan-on termelik. Dàqūjiǔ (大麴酒): Sìchuān-ból származik, több, mint háromszáz éves történelemmel bír, búzából, cikorból készítik, a fermentáció igen hosszadalmas. Alkoholfoka 52% körül ingadozik. Shuāngzhēngjiǔ (雙蒸酒), "kétszer desztillált likőr", vagy sānzhēngjiǔ (三蒸酒), azaz "háromszor desztillált likőr", nevéből adódóan többszöri desztilláción megy keresztül elkészítése során, előbbi 32, utóbbi 38-39%-os alkoholtartalommal operál. Méiguīlòujiǔ (玫瑰露酒), "rózsakivonat likőr", egy bizonyos fajta rózsával és kristálycukorral desztillálják. 54-55%-os. Ehhez hasonul a​​​ Guìhuāchénjiǔ​ (桂花陈酒), Osmanthus-virág ízesítésű, mindössze 17-18%-os likőr. Wǔjiāpíjiǔ (五加皮酒), tulajdonképpen gyógyszer, mivelhogy gyógynövények kiváló egybevegyítése - többek között az Angelica sinensis (当归) - forog szóban e fajta kapcsán. Yùbīngshāojiǔ (玉冰燒酒), vagy kevésbé ismert elnevezésében Ròuláoshāo (肉醪燒), kantoni rizslikőr immáron száz éves múlttal. A desztillációt követően a palackozásig disznózsírral tárolják. Az elnevezés vélhetően a szeszfőzési eljárásból adódik, miként a kantoni nyelvben a yuk (jáde) ejtése azonos a hússal, a bīng jeget jelent, ami a likőr tetején "úszó" zsírt, mint kvázi egy jégtáblát magyarázza.

achtung: folytatás következik.


2011. április 25., hétfő

复活节快乐!

A 唐朝-val kívánok kellemes húsvéti ünnepeket minden erre tévedtnek!

Húsvét Kínában

Fù​huó​jié​ (复活节) - vagyis Húsvét a magunk módján Kínahonban, Katja és Danila révén, kik nem győztek száznyi tojást kipingálni, s órán szétosztani azt. Ezúton is köszönjük nekik!



































2011. április 24., vasárnap

莫愁湖

A Mò​chóu​hú​ (莫愁湖) Nanjing igen híres, s voltaképpen attraktív tavacskája, így muszáj volt már lecsekkolnunk végre.

A tóhoz kapcsolódó legenda szerint a Déli és Északi dinasztiák korában élt egy gyönyörűséges leánzó, Mò​chóu, ki a Jīn​líng​ (金陵, Nanjing régebbi elnevezése) beli Lu család sarjához ment hozzá, s szült neki gyermeket. Boldogan éltek, mígnem férjét rekrutálták, ugyanis azóta semmi hír nem érkezett felőle, ergo Mò​chóu keble csókolatlan hűlt, s végtelen magányában tóvá változott. A lány hűsége szeretett férje iránt ösztönözte a helyieket arra, hogy róla nevezzék el a tavat.

A tóhoz igen nagy park tartozik, igazán kellemes kikapcsolódást nyújthat, afféle oázis a környező betondzsungelben.






























































































A park északi részén fekszik Mò​chóu rezidenciája (melyet 1793-ben renováltak), s itt található a Qing-kori nevezetes, szomorú márványszobor is, mely a tó jelképe is egyben.


cím: No. 132 Shuiximen Avenue 南京水西门大街132号
megközelítés: 78-as busz
belépő: 27 yuan/diákival 13,5

2011. április 23., szombat

留鸟 - madarat sétáltatni

Madarat sétáltatni? Madarat sétáltatni. Kutyát maximum az autokláv kemencéig, mint ahogy az Stephen King: Lassie Kínában című regényében lenne, ha lenne ilyen, viszont nincs. Mindazáltal ez csak a sztereotípiákat erősítő hülye poén volt, nem ilyen rossz a helyzet, viszont itt a kutyán kívül madarat is lehet bizony sétáltatni, létezik is egy kifejezés rá: liú​niǎo​ 留鸟 . Ma Nanjing külvárosában egy parkban kaptam lencsevégre az összesereglett madártartó kompániát a kora reggeli órákban, hol is ezernyi ketrecből kitörő miriádnyi madártorok komponált követhetetlen fantáziát.
































































































































2011. április 22., péntek

摩梭人的走婚文化 vol. 2. - dokumentumfilmek

Egyéb rövid dokumentumfilmek az előbbiekben tárgyalt Mósuō-k társadalmáról.


摩梭人的走婚文化 - avagy a Mósuō "gyalogló házasság"

Maradva Yúnnán​​-nál, egy másik kínai nemzetiség, a 摩梭 Mósuō-k egyedülálló matriarchális társadalmának egy szintén érdekes tradíciójára, a zǒuhūn-ra​ (婚, egyéb elnevezésben Ā​xiàhūn​ 阿夏婚) vagyis a "gyalogló-házasságra" lesz kitérő.

A zǒuhūn voltaképpen egy yī​yè​qíng​ (一夜情), "egy éjszakás érzelem", s arról szól, hogy házasságkötésnél a férfi elgyalogol az ara házába, ott tölti az éjszakát, majd a felkelő nappal együtt távozik, látszólag a promiszkuitás jellegét öltve, ám nem pusztán erről van szó.

Hagyományosan a
Mósuō​​ asszonyok tetszőlegesen meginvitálhatták magukhoz egy éjszakára a férfit, ki iránt érdeklődést mutattak, viszont ezen afférok többnyire titokban, s az éj leple alatt zajlottak: a férfi sötétedés után érkezett [a 11-es buszon (十一路车), mely alatt a modern szlengben lábbusz értendő, ergo a saját lábán, innen a "gyalogló házasság" elnevezés]; és a rózsaujjú hajnal cirógatásával távozott a kora reggeli órákban.

Tehát a Mósuō hölgyemények számára magától értetődő volt, hogy vágyuk szerint cseréljék partnereiket - ily mód mindössze egy szexuális partner ritkának számított. Egyes Mósuō asszonyságok egyidejűleg több férfit tartottak pórázon, amit az antropológusok "szeriális monogámiának" neveznek, miként az így létrejött kapcsolatok élethossziglan konzerválódhattak.

S mindattól függetlenül, hogy effektíve megházasodtak, ez paradox mód korántsem jelentette az összeköltözést: a férj soha nem költözött a nő családjához vagy vica versa; mindketten folytatták életüket saját családjukban, s nem vállaltak felelősséget egymás iránt. Magától értetődően vagyonmegosztás sem ment végbe.

A férfiak szerepköre e matriarchális társadalomban igencsak leszűkített, a gyermekek sokszor nem is tudták, kitől származnak. Amennyiben az apa részt kívánt venni a gyermeknevelésben, ajándékokat vitt az anya családjának, s bejelentett e szándékát. Ezzel bizonyos fokú státuszhoz juthatott a nő családján belül, viszont továbbra sem lehetett annak része.

Ennek tükrében azt gondolhatnók, a férfi kibújhatott minden gyereknevelési kötelessé alól, viszont ez nem teljesen így volt, ugyanis a saját családjában - vagyis a lánytestvérinek - született gyermekek gardírozásában felelősséggel osztozott. Ekképp a gyermekek a nagybácsik, nagynénik és unokatestvérek gyűrűjében nőttek fel.

A különös családi struktúra ellenére a gyalogló házasságok rendszere nagyfokú stabilitást mutat, par exemple a válás neuralgikus kérdésköre itt ugyebár nem játszik, a született gyerekek felügyelete a tág rokoni kapcsolatok végett adott (az anya családjára korlátozódik); valamint a vagyonmegosztás hiánya is számos problémát küszöböl ki. A szülök esetleges halála esetén is a kiterjesztett családi kapcsolatok útján lesz biztosítva a gyerek további sorsa. Mindennek eredményeként a nemek közti egyenlőség példája valósul meg.

Az idők viszont a Mósuō-k számára is változnak. A modernizáció előrehaladtával, s az infrastruktúra kiépítésével egyre inkább adottak a turizmus feltételei: járható utak, s a Lúgū-tó (泸沽湖) legeldugottabb szegletei is kapcsolatban állnak egymással. A turisták pedig meglehetősen felbolygatták az egykori életvitelt, a földművesek felhagytak munkájukkal, s idegenvezetőknek álltak, a nők tradicionális öltözetükbe bújva készítenek képeket az erre tévedtekkel. A fiatalok körében egyre inkább felhagyóban vannak a szokások, köztük a gyalogló házasságé is. Egy helyi asszony panaszkodásában: "ezt az életformát szántam lányaimnak, és unokáimnak, de nehéz megmondani, hogy e tradíciónk fennmarad-e a távoli jövőben. Részemről mindent megteszek, hogy a jövő generáció is ily mód éljék életüket."

Csak mint érdekességképpen, házsártos feleség (母老虎) birtokában a kínai férfiak gyakorta emlegetik fel a Mósuō férfiak jó sorát...

Extraként egy rövidke dokumentumfilm róluk.

2011. április 21., csütörtök

泼水节

Pō​shuǐ​jié​ 泼水节 - vízöntő fesztivál - Délkelet-Ázsia újévi ünnepe, melyet Burmában, Laoszban, Thaiföldön (-songkran), valamint Yún​nán​-ban (云南) Kína déli tartományában celebrálnak, április 14-16 közötti napokon. Az ünnep alapvetően a béklyók nélküli vad mulatozásról szólt, akárcsak keresztény kultúrkörben a carne vale, a hús elhagyása, ergo a karnevál (nálunk farsang farka); s az tradíció nevéhez méltóan igen könnyen csuromvizes lehet az, ki ez idő alatt e vidékek bármelyikére téved.

Yún​nán-ban a Pō​shuǐ​jié​ kiváltképp a Dǎi-ok (), Dé​'áng-ok​ (德昂族), valamint az Ā​chāng​ ( 阿昌族) Theravāda buddhista nemzetiségek számára jelentős ünnep, mely egyéb elnevezésében "Buddha megmártózásának" ünnepeként is ismert.

A legendát illetően réges-régen élt egy démon, ki nem győzte molesztálni a Dǎi népeket, ráadásul minden évben egy nőt követelt magának. S noha e démon a frusztrált Dǎi-ok szemében lángoló gyűlölettől égett, effektíve tehetetlenek voltak vele szemben, képtelenek voltak ugyanis kárt okozni benne, oly jól védte magát. Likvidálásnak módjáról pedig nem keringtek információk.

Egészen míg a démon soron következően a hetedik asszonya színre nem lépett, ki igen éles elmével volt megáldva: elcsábította, majd kellőképpen bonyolultra itatta az ördögöt, ki enyhén illuminált tudatállapotában elkotyogta neki titkát: csak önnön hosszú sörényének nyakára kötésével lehet megtörni erejét.

Az okos asszony azonmód értesítette hat sorstársát, kik suttyomban hajkozmetikai beavatkozásban részesítették a bekarmolt démont: megfosztották fürtjeitől, és szorosan annak nyakára tekerték azokat. Ugyanakkor egy démon elleni szabotázsakció ellenben bárkit könnyedén kibillenthet lelki harmóniájából, így a nagy kapkodás során véletlen a földhöz vágódott a démon hajkoronájától megfosztott feje, mely hirtelen zabolátlan lángokra lobbant.

A leánzók hiába locsolták vízzel a gaz ördög rút főjét, hasztalan volt, s a tűznyelvek nem csitultak. Ekkor egy közülük merészül a gonosz szellem fejére tette kezét, mire lám a tűz kialudt. De amint elvette azt, újra lángokba borult.

Nem adatott egyéb alternatíva, fogni kellett a démon fejét valamelyik nőnek, az idők végezetéig, így a leánok évenkénti rotációban jöttek fogni a démon fejét. Mind érezték, hogy az ördög feje mocskos bűnökben tobzódik, így az ördög fejét kezében tartó aktuális nő mellett mindig volt egy másik, ki vízzel öntözte annak testét, hogy ezzel mossa le a démon bűneit róla.

E hét bátor szívű hölgyemény megemlékezése végett ezért a Dǎi-naptár hatodik hónapjának 24. és 26. napja között minden évben nagyszabású ünnepségeket rendeznek nemzetségükben egymást követő generációk nagy száma óta, egészen a mai napig.

Sőt mi több, napjainkban már egy oltári nagy bulinak számít!

Yún​nán​-ban elsősorban a Xīshuāngbǎnnà​​​​ Dǎi autonóm régióban (西) ünneplik, mely elképesztő természeti gazdagságnak örvend, s gyakorta állatok- (动物之国), vagy növények királyságának(植物之国) titulálják.

Az 1980-as évek óta a prefektúra turizmusa óriási fejlődésen ment keresztül, és mára népszerű úti céllá nőtte ki magát. Eredeti thai neve - Sípsɔ́ng - "tizenkettőt" jelent, a Pǎnnǎ pediglen "ezer rizsföldet". A hat nagy teahegy (六大茶山) szintén e régióban lokalizálódik, s innen származik a híres Pǔ​'ěr​chá​ (普洱茶) is.

Hasznos tippek egy tripre vonatkozólag: lonelyplanet

Mesék az ünnepről itt, valamint itt érhetőek el.

2011. április 20., szerda

Kínai kocsmológia vol.4. - Ellen's Bar

A kínai kocsmológia három szösszenetében felvértezhettük magunkat mindazon tudással, melynek a soron következő helyeken hasznát vehetjük; miképp tovább evezve az aranyló sörfolyamon immáron a cselekvés, illetőleg a Nanjing-i korcsmák mezejére lépünk.

Az utóbbi hetekben avanzsálódott új törzshelyünkké a laowai-ok körében igen nagy népszerűségnek örvendő Ellen's Bar, mely sajátos aurájával kiváló kiindulópontja lehet bármely bacchanáliába - ergo az esetek túlnyomó többségében az 1912-negyedbe, ha nem a Castle-ba- torkolló megmozdulásnak. A hely egész lakájos, vidám színekbe bújt prosztó dizájnnal bír, s a legkülönfélébb nációk falra vajúdott gondolatrest formulája tarkítja, úgymint:

"You're fat. Yeah, because every time I fuck your wife, she gives me a biscuit",

és ehhez hasonló mementók fakasztják mosolyra azokat a mélabús játékosokat, kik a különféle italakciók végett sem örülnek eléggé, pedig van ok az örömre:

Hétfő: [hallomásból] ingyen kávé egész nap. (Ezt megerősíteni egyelőre nem tudom, hétfőn még nem voltam.)

Csütörtök: este 8 és 9 óra között ingyen sör: és ez való, nagyon is való. Igaz, ekkor őrült tömeg képében próbálja a közepes nagyságú helybe oktrojálni magát valamennyi sörrel szembeszállni készülő maláta-mürmidón; ily mód ildomos 7 után érkeznünk, ha asztalt szeretnénk magunknak. Achtung: 8 és 9 óra között nagyfokú torzulás mehet végbe!

Péntek: öt yardnyi sör van ingyen a készlet erejéig, Isten fizesse meg. Az akció 7:30-tól kezdődik.

Szombat: kamikaze és tequila shot-ok, 10 yuan-es egységáron.

Vasárnap: nargile 20 yuan, egyéb napokon 40 y, de még így is olcsóbb, mint az átlag Nanjing-i kocsmákban.

南大-sok és 南师大-sok egyaránt visszatérő vendégei a helynek, de emellett a metropolis bármely életformájával összehozhat itt a sors. Kellemes atmoszféra, és ennek megfelelő - nem túl nagy hangerejű, mégis a buli csíráját érlelő - zene jellemzi.

Nota bene, a kocsma éppúgy része az universitasnak, mint a szeminárium, vagy a kollokvium, ergo ha Nanjing-ban tanulsz, el kell zarándokolnod ide. A 南师大-tól öt perc gyalog.

(Az italbevitel mellett természetesen szilárd táplálék felvételére is sor kerülhet, bár magam részéről a sült krumplin kívül mást még nem próbáltam, utóbbi 20 yuan.)

Cím: 132-3 Guangzhou Lu 广州路和青岛路十字路口肯德鸡旁边苏果对面

kínai név: Ài​lún​ kā​fēi​ 咖啡

wifi: van

周璇 - 天涯歌女

Zhōu ​Xuán​ (1918-1957) népszerű kínai énekes és színésznő volt, ki az 1940-es évekre egyike Kína hét énekes sztárjának(七大歌星), mi több talán a legismertebb volt mind közül, elsősorban filmes karrierjéből kifolyólag.

1935-ben forgatta első filmjét, de csak az 1937 Mǎlù tiānshǐ (Az utca angyala) című alkotással emelkedett a sztárok körébe. Egy Shanghai-i énekesversenyen elért második helyezését követően aggasztották rá a 金嗓子 aranytorok/arany-hang becenevet, és kisvártatva a XX. század első felének legnépszerűbb énekese lett Kínában, hol is millióknak ejtette rabul szívét.

Magánélete korántsem volt viharoktól mentes, sikertelen házasságok és öngyilkossági kísérletek kísérték végig 1957-ben bekövetkezett haláláig.

Összesen 43 filmben szerepelt, személyes kedvence a már említett Mǎlù tiānshǐ volt, melynek híres betétdala az alábbi videón látható Tiān​yá​ gē​nǚ​ 天涯歌女, (mit "bolyongó énekesnőnek" szoktak volt fordítani, a tiān​yá egyébiránt a világ végét, távoli tájat takar​).

Dalszöveg:

天涯呀海角觅呀觅知音。

妹妹唱歌郎奏琴,
郎呀咱们俩是一条心。
哎呀 哎呀 郎呀咱们俩是一条心。

家山呀北望泪呀泪沾襟。
小妹妹想郎直到今,
郎呀患难之交恩爱深。
哎呀 哎呀 郎呀患难之交恩爱深。

人生呀谁不惜呀惜青春。
小妹妹似线郎似针,
郎呀穿在一起不离分。
哎呀 哎呀 郎呀穿在一起不离分。

Kínai kocsmológia vol.3. - Mivanmivanmivan

Ugyebár e három kérdés előzi meg a kocsmai verekedéseket, jóllehet eszünkben sincs verekedni: a kínai kocsmológia harmadik felvonásában mindösszesen a minket ért sérelmekre lelhetünk adekvát válaszokat (aminek rosszabb esetben mondjuk verekedés is lehet a vége), de hogy elejét vegyük bármi negatív végkifejletnek: 对不起 duì​bu​qǐ​/bocsánat; 不是故意bù​shì ​gù​yì​ de/nem szándékos volt; 不好意思 bù​hǎo ​yì​si​/bocs, bocsánat;没事儿méi​shìr, 没问题 méi​wèn​tí​, 没关系 méi​guān​xi​/nem ügy, semmi probléma, nincs gond. Amennyiben a diskurzus itt nem ér véget, és elvadult tájakra gázol, az alanti szókészlettel megfelelő módon replikázhatunk.

你不是人 nǐ bú shì rén: te nem ember vagy - embertelen, semmirekellő, senkiházi.

你不是东西 nǐ bú shì dōngxi: te nem vagy dolog/ nem dolog vagy - semmirekellő, az embernél kevesebb vagy értelmet hordoz.

不要脸 bùyàoliǎn: szégyentelen, "nem akar arcot". Az "arc" rendkívül fontos és komplex jelenség a kínai kultúrában, arcot veszíteni - diū​liǎn​ 丢脸 - szörnyűség, mely általában valamely szégyenletes szituáció hív életre, ergo valakit úgy illetni, hogy "nem akar arcot", az kimondhatatlanul gyászos denotációt von maga után. Fokozása 臭不要脸 chòu bùyào liǎn, ami hozzávetőlegesen "rendkívül undorító" jelentéssel bír, avagy a 死不要脸 sǐ bù yào liǎn - "még akkor sem akarja az arcot, ha meghal".

去死 qù sǐ: dögölj meg!

滚 gǔn/ 滚开 gǔnkāi/滚蛋 gǔndàn/滚出去 gǔnchū​qù​: húzz a picsába, tűnj el!

垃圾 lājī: szemét, ember is illethető vele. Taiwan-on lè se-nek ejtik.

畜生 chùshēng: állati, embertelen. "Állatként született", nagyon durva sértés.

操你妈 cào nǐ mā: koitálj édesanyáddal, durva sértés.

操你妈的屄 cào nǐ mā de bī: értelme megegyezik az előzővel, ám még inkább obszcén.

操你大爷 cào nǐ dàye: koitálj az öregapáddal (apai ági nagyapával), főként Észak-Kínában használt. Az előzővel ellentétben férfi rokonnal inzultálni kevésbé erőteljes, mint női rokonnal, ekképp a 操你奶奶 cào nǐ nǎinai mértékekkel offenzívabbnak hat.

你真肏蛋 nǐ zhēn càodàn: erőteljes inzultálás, kvázi"megpocsíkolt tojás vagy".

操行 càoxing: elviselhetetlen magatartás. Nǐ kàn tā nà càoxíng, zhēn shòubùliao 你看他那操行, 真受不了 - "nézd ez hogy viselkedik, ez elfogadhatatlan/kibírhatatlan, hallatlan".

操你八辈子祖宗 cào nǐ bā bèizi zǔzōng: "nyolcadíziglen legyenek megpocsíkolva őseid". A kínai őskultusz jelentőségéből adódóan ez egy rendkívül szörnyűséges átok. A bā 八 - nyolc alapvetően szerencsés szám, és ilyen rettenetes dolgot társítani mellé több, mint hallatlan.

操你祖宗十八代 cào nǐ zǔzōng shíbā dài: "tizennyolc generációra visszamenőleg legyenek megpocsíkolva őseid". Ha lehet, ez még szörnyűbb az előzőnél, non plus ultra. Kínában a kilenc - jiǔ 九 többszörösei mind hosszú időintervallumot jelölnek, miként a 九 ejtése megegyezik a 久 írásjegy ejtésével -jiǔ, mi utóbbi hosszú időt jelent.

日你外公 rì nǐ wàigōng: koitálj öregapáddal, kvázi bazdmeg, kapd be. Dél-Kínában használt.

日你外婆 rì nǐ wàipó: koitálj öreganyáddal, szintén főképp Dél-Kínára korlátozódik használta.

干你娘 gān nĭ niáng: koitálj édesanyáddal, dél-kínai erőteljes inzultálás.

你大爷 nǐ dàye/你奶奶 nǐ nǎinai: a fene vigyen el! Literálisan nagyapád/nagyanyád.

去你妈的 qù nǐ mā de: "menj anyucihoz", kvázi kapd be. Egyéb variánsban qù nǐ nǎinai de 去你奶奶的 - "menj a nagymamihoz".

你妈的屄 nǐ mā de bī: "édesanyád vaginája".

叫你生孩子没屁股眼 jiào nǐ shēng háizi méi pìguyǎn: "segglyuk nélkül szülessen fiad" [literálisan nevezd születendő gyermeked segglyuktalannak], rendkívül offenzív kifejezés. A 没屁股眼 méi pìguyǎn -segglyuktalan, nincs segglyuka - önmagában is használható fenébe, francba értelemben. Hong Kong-ból terjedt át Dél-Kínába, de mostanra országszerte ismert.

傻屄 shǎbī: kínai átok-arzenálunk módfelett félelmetes darabja lehet, konkrétan"hülye punci"jelentéssel bír, jobbára Észak-Kínában ismert.

Kiegészítő szavak:

烂人 làn rén: rossz ember, literálisan "rohadt ember".

缩头乌龟 suō tóu wūguī: gyáva, nyápic. Szó szerint a "teknős behúzza fejét".

臭 chòu: rossz, hülye, lehangoló, etc. Eredetileg büdöst, bűzhödtet jelent, de inzultálásként gyakori használata, par exemple chòu biǎozi 臭婊子 - büdös ringyó.

丫头片子 yātóu piànzǐ: pekingi inzultálás fiatal és tapasztalatlan (esetlegesen apátiába burkolózó) kiscsajokra, csitrikre. A yātóu 丫头 eredetileg szolgálólányt jelentett, mára viszont idősebbek használják fiatal nőkre, és noha enyhén bíráló hangvételű, mégsem sértő kifejezés. A yātóu piànzǐ viszont erőteljesebb hangvételű.

丑八怪 chǒubāguài: ronda emberekre aggasztott kifejezés.

泼妇 pōfù: makranczos hölgy, házsártos nő, hárpia, nőstényróka: bolond nők inzultálása.

三八 sānbā: Taiwan-on bolondot jelent mind nőre, mind férfira értve, de a szárazföldi Kínában nőkre nézve igen durva sértés, főként kurvát jelöl (bár néha pusztán pletykásokat). Literálisan "három-nyolc", két számnév összetételéből áll. Erre vonatkozólag két történet létezik, az egyik a Qing-dinasztia koráig (1644-1911) nyúlik vissza. Ezen éra alatt ugyanis a külföldiek minden egyes hónap nyolcadik, tizennyolcadik, illetve huszonnyolcadik napján járkálhattak szabadon, az ő derogáló elnevezésük volt így sānbā. A második alternatíva szerint a sānbā a nemzetközi nőnapra sszociál - 3.8 -, s ebben a kontextusban ringyót jelöl, szuperlatívuszban sǐ sānbā 死三八 - döglött ribanc; 臭三八 chòu sānbā - bűzlő ribanc.

黄脸婆 huángliǎnpó: középkorú nők derogáló megjelölése,kvázi milf, "sárga arcú asszony".

白眼狼 báiyǎn láng: hálátlan, alattomos, durva emberek megjelölése.A báiyǎn 白眼 - fehér szem, valamint a láng 狼 - farkas Kínában külön-külön is negatív értelmet hordoznak, ekképp inzultálásként is használhatóak.

走狗 zǒugǒu: talp/seggnyaló. "Futó kutya", erkölcstelenül talpnyaló, nagy hatalmúak kedvében járó személy értendő alatta.

狗腿子 gǒutuǐzi: a "kutya lába", 走狗 zǒugǒu variánsa. Talán hallhattuk már kínaiul a kapitalista rohanó kutya, avagy az imperialista rohanó kutya kifejezéseket, Mao használta anno előszeretettel a gǒutuǐzi 狗腿子 kifejezést az Egyesült Államokkal szövetséges államokra.

老不死的 lǎo bù sǐ de: idősek illetlen aposztrofálása, "vén [és még] nem halott".

老东西 lǎo dōngxi: idős ember, "vén cucc".

老模砢磣眼 lǎo mó kē chěn yǎn: pekingi szleng öreg, csúnya emberekre.


2011. április 18., hétfő

Kínai kocsmológia vol.2. - Fenébe!

A kínai kocsmatudomány előadássorozat második alkalmához érkeztünk, az előbbiekben betekintést nyertünk az egyes népszerű sörfajtákban, és megtanulhattunk rendelni is akár.

A helyszín tehát a kocsma.

Ezt azért fontos leszögeznünk, mert az őrültek legkönnyebben a kocsmában tépik (vagy hányják) le láncukat - a bevitt alkohol mennyiségének függvényében - s olykor egy szikra is elég az indulatok lángtengerének felkorbácsolásához. Mindazáltal efféle szituációkban is meg kell állnunk helyünk, ergo a kínai kocsmológiai konverzációs sémák első fontosabb lépéseként megtanulhatunk a hanok nyelvén bosszúsan felkiáltani, példának okáért ha sörünk ismeretlenek kezébe kerül, vagy másegyéb szörnyűség történik velünk.

糟了 zāole: fenébe, picsába. (A 糟糕 zāogāo kurtított variánsa).

完了 wánle: [ennek] vége, fenébe!

哇塞 wā sài: wow, fenébe, francba - kivált csajok által használatos kifejezés, egy felettébb durva Taiwan-i átkozódás cukivá tett változata.

该死的 gāisǐde: fenébe, francba. Literálisan meg kell halni(a).

气死我了 qìsǐwǒle: 1., a fene egye meg, picsába. 2., düh szülte észveszejtés artikulátlan manifesztációja is lehet, úgymint: aarrrgh!

可恶 kěwù: fenébe, francba. Az Inuyasha kínai nyelven való nézése közben Quǎn​yè​chà 犬夜叉 szájából elhangzó leggyakoribb kifejezés is egyúttal.

傻眼 shǎyǎn: negatív ráeszmélést követő felkiáltás (par exemple ha valaki megitta a sörünket). Szó szerént elképedt, ledöbbent szem.

真倒霉 zhēn dǎoméi: balszerencse - teszem azt bezárt a vizsgálat alá venni készült korcsma. Emellett tetszőlegesen használhatjuk valamennyi szerencsétlen eset fölött.

点儿背 diǎnr bēi: a
倒霉 dǎoméi pekingi változata. A 点儿 diǎnr észak-kínai szleng a szerencsére, jószerencsére, míg a 背 bēi hátat jelent, ergo a szerencse hátat fordít.

残念 cánniàn: jaj, fenébe - csalódottságot kifejező felkiáltás, főként fiatalabbak körében népszerű. Állítólag a japán zannen desu - micsoda szégyen, nagy kár - kifejezésből eredeztethető. Grandmaister
bitxəšï?

郁闷 yùmēn: alapjelentése lehangolt, deprimált. Fiatalok körében igen széleskörűen használt kifejezés, amennyiben csalódás éri őket, letargiába esnek, vagy pusztán blazírtan unatkoznak. 郁闷啊. . . yùmēn ā . . . Ajj [csüggedt sóhajtás]. (Ha vége az italakciónak az Ellen's-ben, vagy már zárás van, etc.)


(S jóllehet e kifejezések a következő kocsmológiai bejegyzés(ek) nyitányaként lettek felvonultatva, de ettől függetlenül az élet bármely területén - ergo a kocsmán kívül is - egészséggel használhatjuk őket.)

2011. április 17., vasárnap

Mester és tanítvány

Ezért nincsenek a Guilin-i Qixing-parkban majmok, mert mind Nanjingban vendégmunkáskodnak.










































2011. április 16., szombat

Kalligráfus az út porában

Indulj el Nanjing városközpontjában, és kövesd a 汉字-kat.
















































































































































S leld meg a hajléktalan mestert, ki új utakra terel.